Keresés

Kíváncsi vagy, mi is az a CompoMIX?

Számtalan alkalommal hivatkoztunk már a CompoMIX kifejezésre.

Eljött az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba és minden felmerülő kérdésre választ tudjunk adni a CompoMIX kapcsán az alábbi bejegyzésünkkel.


A CompoMIX a CompoRobot okos beltéri komposztáló végterméke. Más szóval, a készülékbe helyezett komposztálható anyagok barátságos mikroorganizmussal kezelt összessége, amelyből két hét alatt használható komposzt keletkezik. A CompoMIX egy 50 literes tartályban gyűlik, amelyet felhasználhatunk növényeink számára, mint ásványi anyagokban gazdag tápanyag utánpótlás.


Hogyan működik?


A komposztálás egy anaerob fermentációs folyamaton keresztül valósul meg, mely során az átalakítási folyamatot mikroorganizmusok segítik és gyorsítják. A komposztálás során minden új hozzáadott anyagot mikroorganizmusokkal elegyítjük oldatos és szilárd halmazállapotú (por) formátumban, attól függően milyen élelmiszer maradék kerül behelyezésre. A CompoRobot a körülményeket oly módon kondicionálja, hogy magas minőségű végeredményt kaphassunk. A komposzt alapanyag 10-14 nap alatt érett, azaz felhasználható lesz.

A fermentációs folyamat semlegesíti a kórokozókat, szemben a tradicionális eljárásban ismert hőkezeléssel. Ebből adódóan kevesebb üvegházhatású gáz távozik a folyamat közben és a fel

nem szabadult gázokkal további ökológiai lábnyom csökkentést érhetünk el.

Milyen is egy minőségi CompoMIX?


A talaj minőségének megállapításához az alábbi tápanyagmutatókat érdemes ismerni:


  • Nitrogéntartalom: A szakirodalom szerint az egyik leggyakoribb oka a talaj rossz termelékenységének az alacsony nitrogénszint. A hagyományos komposztálási folyamat során rengeteg nitrogén veszik el a komposztból, ezáltal ez az egyik fő tápanyagot nem tudja pótolni a talajban. A fermentáció során a nitrogén megmarad a CompoMIX-ben, és táplálja a talajt.

  • A zöld vagy nedves komposzt alapanyagokra jellemző: magas nitrogén és víztartalmú, ugyanakkor viszonylag alacsonyabb széntartalmú anyagok alkotják. Ide tartozik mindaz, ami lédús, zöld, általánosan minden - néhány kivétellel -, amit „konyhai hulladék” alatt azonosítunk.


  • Széntartalom: Globális méretű problémát jelent, hogy a termőtalajok szerves szén tartalma világszerte csökken, amellyel összefüggésben a termékenysége és vízmegtartó képessége is romlik, valamint talaj szerkezete is átalakul nem kívánatos irányba. Ennek oka többek között a gyors ütemű bányászat, infrastruktúra-fejlesztés és a tőzeglápok pusztulása.

  • Az EASAC (European Academies' Science Advisory Council) célként nevezte meg a talaj széntartalmának növelését, amely biztosítja annak termékenységét és hozzájárul szerkezetének megőrzéséhez. A termőföld számára az elsődleges szénforrást a talajba kerülő szerves anyagok jelentik, amelyek megtalálhatók a CompoMix-ben is.

  • Az alacsony nitrogén és a viszonylag magasabb szén aránya jellemzi a jellemzően sötétebb, általában barna színű, a száraz vagy vastagabb, már elfásodott vagy már elhalt, kiszáradt növényi részeket.


  • C/N ráta: azaz a szén/nitrogén aránya a talajban. Ebből a szakirodalom szerint 25 körüli érték az optimális a növények növekedéséhez. A hagyományos komposzt C/N értéke mindössze 10 körül mozog, miközben a CompoMIX C/N értéke a 20-t is eléri.

  • A komposztálásra alkalmas szerves anyagokat, amelyek mindegyike tartalmaz sajátosan rá jellemző arányban szenet és nitrogént is, magas szén- vagy a magas nitrogéntartalmú csoportba soroljuk. A komposztáláshoz történő helyes felhasználásuk kulcsa az, ha az alapanyagok e két csoportját megfelelő arányban használjuk fel. Ezzel célunk, hogy minél inkább megközelítsük a komposztálásban résztvevő mikrobák számára optimális 25:1 szén/nitrogén (C:N) arányt.

  • Ha túl magas a nitrogéntartalmú anyagok aránya (szűkül a C:N arány), nem lesz megfelelő a komposzt struktúrája. A komposzt szétcsúszik, tömörödött lesz, bűzzel járó rothadási folyamatok indulnak majd be. Ezzel együtt a feleslegbe kerülő nitrogén ammónia formájában távozik majd a levegőbe. Ennek elkerülése érdekében a komposztáláshoz használjunk további, nagy széntartalmú anyagokat, pl. szárított füvet, száraz falevelet, gallyaprítékot, szalmát, fűrészport vagy faforgácsot.

  • Ha túl magas a nagy széntartalmú komposzt anyagok aránya (tág a C:N arány), a komposztálási folyamatok nehezen fognak majd beindulni, illetve a komposztálás vontatott, időben elhúzódó folyamat lesz.

Mire használhatom a CompoMIX-et?



  • A komposzt felhasználható régi, kimerült föld zöld trágyázásához ,saját kertünkben a fák, bokrok és a veteményeskert ágyásaiban, de a balkonládákban, szobanövények cserepeiben is.

  • Javaslatunk szerint érdemes a komposztot 1:3 arányban földdel keverni, a megfelelő minőségű talajszerkezet biztosításához.

  • Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy egy adag CompoMIX átlagosan egy fa számára biztosít elegendő tápanyagot.

  • Fontos megjegyezni, hogy minden CompoMIX eltérő lehet attól függően, hogy mit is dobunk bele a Compocity készülékbe komposztálásra. Ezáltal, az állaga változhat, PH értéke helyenként lúgosabb, vagy éppen savasabb végeredményt mutat majd, mi pedig ennek megfelelően irányítjuk tovább a felhasználásban.




8 megtekintés0 hozzászólás